A FUEN 50. kongresszusának végén, május 7-én, határozatot fogadtak el az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan. Eszerint a FUEN üdvözli a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása jogi alapjának megteremtését célzó kezdeményezést. A tervezet ugyanis körvonalazza az egyéni és kollektív jogokat, mindemellett meghatározza a támogatási eszközöket minden olyan területen, amely a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának megőrzéséhez szükséges. A kulturális autonómia fogalmának a törvénytervezetbe való belefoglalása szavatolja az etnikai kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását, ugyanakkor lehetőséget teremt a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését szolgáló autonómia létrehozására. /Határozattal zárult a FUEN. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2005. május 10.
Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) múlt héten lezajlott kongresszusa vajon nem pótcselekvés, az említett unió nyolcvan körüli tagszervezetének a tevékenysége vajon nem csupán szemfényvesztés? Mit kezdenek a különböző országok kormányai a FUEN vezetősége által egy-egy kongresszus után megfogalmazott és elküldött nyilatkozatával? – fogalmazódott meg a kérdés Köllő Katalinban, a lap munkatársában. A kisebbségek gondot okoznak a fejlett társadalmakban is. Franciaország például visszautasítja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a ratifikálását, a brit kormány elutasítja az úgynevezett cornwalli kelta népcsoport, valamint anyanyelvük a „Cornish-nyelv” elismerését, Ausztria négy év után sem tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, amely elismeri a területén élő szlovének anyanyelvét hivatalos nyelvként, valamint a kétnyelvű helységnévtáblákat. A macedón kisebbség „Home of Macedonian Culture” elnevezésű kulturális szervezetének beiktatási kérését 15 éve nem hajlandó jóváhagyni a mindenkori görög kormány. Romedi Arquint, a FUEN elnöke elmondta, hogy a FUEN ugyan csupán egy nemzetközi civil szervezet, de a hangja elhallatszik oda, ahova kell. A kongresszusaikon megtárgyalt problémák egész Európában ismertté válnak. A különböző kormányok a FUEN szakértő csoportjainak a jelentéseire támaszkodnak többnyire, amikor esetleges megoldást keresnek a kisebbségek körül felvetődő problémákra. – A mostani kongresszuson pozitív kép alakult ki a Romániában élő kisebbségek helyzetéről, ezt a képet erősítették maguk a kisebbségek által delegált képviselők is, akik szinte mind elégedetten nyilatkoztak a helyzetükről. A FUEN elnöksége különnyilatkozata szerint az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet jó alapot képez az ország számára a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozandó törvényes kerethez. /Köllő Katalin: Kongresszus utáni gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2005. május 10.
A különbözőségek varázsa címmel tartottak egyhetes bemutatót a romániai nemzetiségek a kormány és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala rendezésében, a megnyitót Markó Attila államtitkár tartotta. A rendezvényt a FUEN kongresszusára időzítették, hogy a kisebbségvédelmi kongresszuson részvevők láthassák román kormány kisebbségekkel kapcsolatos politikáját. A folklórrendezvényre a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Népi Együttes kapott meghívást. A meghívott népművészek között volt Nagy Margit a Maros megyei Nagykendről, aki természetes anyagokból készült virágkompozícióit állította ki. Az immár veterán meghívott Páll Ágoston korondi keramikus mellett megjelent fia, Páll Árpád is. Péter Julianna, gyergyókilyénfalvi népi alkotó a kiállításon élőben mutatja be a gyöngyfűzést. A mezőfelei Pápai házaspár nádból font tárgyaival aratott sikert. A gyergyóalfalvi népművészeket Kanadába hívják, ahol magyar találkozót akarnak szervezni. /Béres Katalin: A romániai nemzeti kisebbségek újabb seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./
2005. május 11.
Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke aggodalommal állapította meg, hogy a kisebbségi népcsoportok autonómiájának védelmezőjeként közismert Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) bukaresti kongresszusán cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával. A püspök közleményben emlékeztetett, hogy a kongresszuson a meghívottak elismerően értékelték Románia kisebbségvédelmi lépéseit. A testület a kisebbségi törvénytervezet kapcsán támogató nyilatkozatot fogadott el. Tőkés szerint „a FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés.” /Elítéli Tőkés a kisebbségi törvénytervezetet támogató FUEN-nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 11.
Nem tett jót az autonómia ügyének Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének lemondása, jelentette ki Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a lemondás oka az SZNT állandó bizottságán belül keresendő. „Félre kell tenni a személyi kérdéseket, és az ügyre kell koncentrálni, mert az RMDSZ eszeveszett sikerpropagandát folytat nemzetközi szinten is” – tette hozzá a püspök. „Szomorúan tapasztaltuk, hogy a román kormánynak immár nemcsak az RMDSZ-t, hanem a FUEN-t is sikerült a maga szekerébe fognia, és az kész legitimálni a román kisebbségpolitikát” – jegyezte meg Tőkés László. A püspök szerint csak összefogással késleltethető az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet elfogadásának késleltetése, jobbítása, valamint az érdemi párbeszéd megkezdése a jogszabály kapcsán. A püspök kifogásolta, hogy a FUEN kongresszusán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti küldöttségének vezetője erényként emelte ki: a csatlakozási tárgyalások során egyáltalán nem volt téma a nemzetiségi kérdés. „Ennél lesújtóbb véleményt nem is mondhatna senki az RMDSZ-ről” – vélte az EMNT-elnök. Tőkés László egyúttal bejelentette, a testület nevében elhatárolódik attól a kezdeményezéstől, amelynek keretében a csíksomlyói búcsú napján Csíkszeredában „kikiáltanák a Székelyföld autonómiáját”. /Balogh Levente: Tőkés László: rosszkor jött Csapó József lemondása. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2005. május 14.
Az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatait beszélte meg május 12-én Strasbourgban a Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért Frakcióközi Csoport (EP-Intergroup), amely Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő kezdeményezésére alakult tavaly decemberben. A Frakcióközi Csoport munkájában több mint negyven európai parlamenti képviselő – 17 országból, 7 politikai csoportból – vesz részt, így a legnagyobbak közé tartozik az EP-ben. Elnöke a 2004-2009-ig tartó parlamenti ciklusban Tabajdi Csaba, társelnöke Michl Ebner (EPP-ED), dél-tiroli kisebbségi politikus. A nyolc alelnök között van Bauer Edit felvidéki magyar politikus és Gál Kinga Fideszes EP képviselő. A május 12-i tanácskozáson az autonómia kérdésköréről előadást tartott Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke, Christoph Pan, a bolzanoi Etnikai Csoportok Intézetének igazgatója, Ignasi Guardans Cambo katalán európai parlamenti képviselő, Komlóssy József az Európai Etnikai Kisebbségek Nemzetközi Érdekvédelmi Társaságának /FUEN/ alapítója és jelenlegi alelnöke. Gál Kinga Fideszes EP-képviselő előadását írásban kapták meg a résztvevők. /Guther M. Ilona: Pozitív tapasztalatok az európai autonómiákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. június 8.
A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Jártak a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. /Bukarest magyarul a Magyar Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2006. május 6.
Az RMDSZ szervezésében május 5-én kezdődött meg Bukarestben az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) küldötteinek 50. kongresszusa, melyre közel 150, különböző etnikum, nemzetközi civil és emberjogvédő szervezet képviselőjét várták. A FUEN 1949-ben jött létre, ma már 32 országban 76 tagszervezete működik; az európai etnikai csoportokat segíti nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésében, ápolásában. Romedi Arquint, a FUEN svájci elnöke megnyitó beszédében kifejezte örömét, amiért Romániában rendezik meg a háromnapos konferenciát, mert ez – az EU-csatlakozási szerződés aláírása után – “szimbóluma az integrációnak és az együttélésnek”, és így a küldöttek tájékozódhatnak a romániai kisebbségek helyzetéről. Emlékeztetett arra, hogy az 1996-os temesvári FUEN-kongresszuson, például, az itteni magyarságnak még nem volt kidolgozott stratégiája, s Romániában általában véve a nacionalizmus uralkodott, de azóta változott a helyzet. Renate Weber, Traian Basescu román államfő tanácsosa szerint a kisebbségvédelem felfelé ível Romániában, de még mindig feladat a kisebbségellenesség gyökerének kiirtása. Markó Béla RMDSZ-elnök, román miniszterelnök-helyettes a szövetség által kidolgozott, de a kormány által még nem tárgyalt kisebbségi törvény jelentőségét emelte ki beszédében. A romániai német kisebbség képviselője emlékeztetett arra, hogy 60 évvel ezelőtt kezdődött a szászok és svábok, német nevűek deportálás a Szovjetunióba. /Pataky Lehel Zsolt: Jubileumi FUEN-kongresszus A kisebbségvédelem több az emberi jogok védelménél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2006. május 29.
Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségi Intergroup elnöke azt javasolta, hogy az Európai Romák Fórumának mintájára hozzák létre az Európai Unióhoz és az Európa Tanácshoz egyszerre köthető Őshonos Kisebbségek Európai Parlamentjét az európai kisebbségek képviselete céljából. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a szászországi Bautzenben, az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójának kongresszusán beszélt erről. Tabajdi előadásában rámutatott: nagy aránytalanság van a tíz új és a tizenöt régi EU-tagállam kisebbségvédelmi rendszere között. A tíz új tagállamnak ratifikálnia kellett az Európa Tanács két kötelező erővel bíró kisebbségvédelmi dokumentumát, a Nyelvi Chartát és a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt, a régi tagállamok közül Franciaország, Belgium és Görögország ezt máig nem tette meg. Fel kellene zárkóztatni a régi tagállamokat a kisebbségvédelem terén, sürgette. Kifejtette: az EU-ban nincs ugyan jogi értelemben vett működő kisebbségvédelmi rendszer, de ez nem jelenti azt, hogy például politikai értelemben ne lennének normák a kisebbségvédelem tekintetében. Tabajdi hangsúlyozta: a kisebbségi jogsértések esetén a számonkérés megoldatlan. /Kisebbségi európai parlament? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2006. december 9.
A kolozsvári csendőrség székhelyén kérdőre vonták a december 7-i tüntetést megzavaró négy fiatalembert. Az Új Generáció Pártja (PNG) képviseletében hangoskodó Ionut Tene és három társa elmondták: nem akarták megzavarni a tüntetést, csupán békés párbeszédet kezdeményeztek a jelenlevőkkel. A csendőrök figyelmeztetésben részesítették, majd útjukra bocsátották őket. Ennek dacára az Erdélyi Magyar Ifjak azt fontolgatja, hogy bűnügyi feljelentést tesz ellenük. A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Ebben elítélte a BKB két alelnökének, Hantz Péternek és Kovács Lehelnek a tanári állásából való menesztését. A MISZSZ az Európai Népcsoportok Ifjúsága (Youth of European Nationalities – YEN) teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordul, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítse a két kizárt magyar oktató ügyét. /E.-R. F.: Figyelmeztették a BKB-tüntetés rendbontóit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2006. december 20.
Több mint másfél évtizednyi képviseleti, szervezői tapasztalat áll a romániai magyar fiatalság egyesületeinek egyik ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) mögött. A MISZSZ elnöke, a temesvári Somogyi Attila elmondta, hogy tavaly ilyenkor nehéz 2006-nak néztek elébe, ugyanis teljesen kimerültek a forrásaik. Ennek ellenére a hagyományos rendezvényeiket megtartották: az Udvarhelyi Fiatal Fórummal és a Temesvári Magyar Diákszervezettel közösen szervezett Hóhányó Olimpián kezdték az évet. Bonchidán jövőtervező műhelytábort szerveztek, majd Zeteváralján projektmenedzsment-képzést. A MISZSZ kábítószer-fogyasztást megelőző programja is útjára indult. Hagyományos táborukat, immár a hatodikat Szovátafürdőn szervezték meg, egyszerre a tizedik tisztújító küldöttgyűlésükkel. Az évet pedig a harmadik kapnikbányai téli műhelytáborral zárták. A MISZSZ a tagszervezeteit képviseli a Magyar Ifjúsági Tanácsban, a Román Ifjúsági Tanácsban, a Magyar Ifjúsági Konferenciában, az Európai Népcsoportok Ifjúságában, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségében. A MISZSZ közleményben ítélte el a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének tanári állásából való menesztését, és az Európai Népcsoportok Ifjúsága teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordultak, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítsék a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt magyar oktatók ügyét. /Mérlegkészítés és jövőtervezés MISZSZ-szemmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./
2008. április 25.
Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma alakult Strasbourgban. Az Európai Parlamentben működő nemzeti kisebbségügyi frakcióközi csoport elnöke, Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, az alapító nyilatkozatot az EP-csoport vezetői mellett Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) elnöke és Aleksander Studen-Kirchner, a FUEN ifjúsági szervezetének elnöke írta alá. A most létrehozott fórum rendszeres, nyitott platformot kínál az európai nemzeti kisebbségek képviselői, nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervek és kisebbségvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. /Megalakult a Nemzeti Kisebbségek és Regionális Nyelvek Európai Együttműködési Fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2009. szeptember 23.
A szlovák államnyelvtörvény körüli magyar-szlovák vita megdöbbentő módon tanúsítja, hogy komolyan kell venni Európában a kisebbségi ügyeket – hangsúlyozta Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) az elnöke. Hansen szerint a kisebbségi ügyek rendszerint csak akkor kerülnek napirendre a politikában és a médiában, amikor már elúszott a vita békés rendezésének lehetősége. A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Versailles-ban alapították 1949-ben, és fennállásának 60. évfordulóját Brüsszelben eseménysorozattal fogja megünnepelni. /FUEN-elnök: komolyan kell venni a kisebbségi ügyeket. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./
2009. október 8.
Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szerint visszaesés figyelhető meg a kontinensen a nemzetiségi jogokat illetően, ezért egységes, európai kisebbségi jogi szabályozásra és intézményrendszerre lenne szükség. A FUEN 32 országból 84 tagszervezetet tömörít, és ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. A FUEN állásfoglalást fogadott el, amely szerint a szlovák államnyelvtörvény a nemzetiségi jogok európai színvonalának visszaesését tükrözi. A FUEN kéri az Európai Uniót, hogy a nemzetiségi ügyeknek legyen EU-biztosa, illetve tartozzon a témakör valamelyik EU-biztos illetékességi körébe. /Aggodalom a nemzetiségi jogok helyzetéért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./
2009. november 3.
– Hozzanak létre kisebbségügyi EU-biztosi posztot, vagy pedig bízzák meg az egyik EU-biztost azzal, hogy foglalkozzon a kisebbségek ügyével is – kéri az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN). A FUEN-ben tömörülő 85 kisebbségi tagszervezet ezt kérte levelében az EU állam-, illetve kormányfőitől, valamint José Manuel Barrosótól, az Európai Bizottság elnökétől. A FUEN felajánlotta az Európai Uniónak partneri együttműködését ahhoz, hogy közös erővel javítsanak a kontinensen élő kisebbségek helyzetén. /Foglalkozzon EU-biztos a kisebbségi ügyekkel! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./
2009. december 16.
Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) várakozásokkal tekint az EU új igazságügyi biztosának, Viviane Redingnek a tevékenysége elé, akinek a tárcájához az alapvető jogok érvényesítése is tartozik majd – olvasható a FUEN legfrissebb hírlevelében. A FUEN 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, s ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. /Reménykedő európai kisebbségek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./
